Nemzeti Állatkert - Kortárs fabulák

Kortárs fabulák a Literán.

 

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök – Litera - az irodalmi portál

Kapcsolat:

nemzetiallatkert@gmail.com

litera@litera.hu

Friss topikok

2009.11.30. 13:16 nemzeti állatkert

Gombkötő Ildikó: Aki hazudik, az nyer

Címkék: 2009 gombkötő ildikó

Felhívás! Bátor vállakózó szelelem Személyeket keresünk a rend megőrzésnek segítségre

Aki alkalmasnak érzi magát ere a feladatra csütörtökön délután ötig a magyar ország nevű erdő szélén . Minden elhivatott jelentkező busás jutalomban részesül .

Jutott az utolsó szó végére a róka és két nála sokkal ostobább társára nézet.

Na mit szóltok, hát nem akartok ti ebből a sok jussból, nem akartok e úszkálni a megbecsülésben és olyan dolgokkal ékeskedni, ami nincs másoknak? Kérdezte ravasz vigyorral.

De hát honnan tudod hogy ez a meló ennyire elismert? . Kérdezte bambán a farkas miközben értelmezni próbálta az agyáig eljutott információ áradatott dúskálni, ami nincs másnak…

- Jaj hát a rendnek fen tartói mindig is elismerésben, részesültek …

Jahh aha

* Nos velem tartasz?
* Elismerés… Hát jó hogy má veled megyek
* És te nem akarsz jönni tette fel a kérdést most félős barátjának a nyúlnak
* Mi hogy én? én nem én nem vagyok.. én félek . egyáltalán merre van az a magyar ország nevű erdő húszú út veszélyes nem én, itt maradok, ahol vagyok .

Na tessék a vacsora akadékoskodik bosszankodott a róka magágban .

_ Figyelj nyúl semmi bajod nem eshet én is farkas kóma vigyázunk rád és különben is mihez kezdenél itt egyedül maradnál és nem lenne senki ki megvéd téged a vad fürge vérengző nyáladzó lényekétől. De ha te így döntesz mi már megyünk is viszlát . Mondta a róka majd sarkon fordult és mikkor pár másodpercen belül meghallotta a nyúl sipítozó hangját elégedetten fordult vissza .

* vérengző …. Vvvárj róka várj, megyek veletek, csak ne hagyatok egyedül !
* Na látod, meglásd semmi bántódásod, nem esik még… az utolsó szót már magában mondta már csak azon gondolkodott, hogy rázza le magárol az t az izom agyú farkast . Azt nem mondhatta nekik, hogy ne jöjjenek és ők is látták halloták a felhívást . De hogy ezekkel a keljen osztoznia a jutalmon hát nem .

Így hát elindultak. Mentek nappal éljen hegyeken és völgyeken át a lényeg a lényeg hogy e húszú út alatt nem sokat beszéltek. Csak akkor szóltat meg a farkas mikkor egy hatalmas szakadék fel lett egy rozoga korhadt kötélhíd előtt torpantak, meg amit már csak a csak néhány porhadó vékonyka szál tartott meg talán az ima .

Öhm most akkó merre róka ?

Hát ez a híd vezet a magyar ország erdejébe szóval…

Várj várj ,vágott a közbe a nyúl ez a híd nagyon rozoga nem hiszem hogy el bír minket .Miért nem kerüljük meg inkább lehet hosszabb de arra meglehet kerülni biztosan oda érünk .

Jaj te .. hát időnk sincs rá meg te, bemennél sok ismeretlen rengetegbe ? Híd el az a elhanyagolt híd biztosan biztosságosabb annál.

Biz biztos? a nyúl remeget, nem tudja, mit tegyen és már bánata, hogy elindult türelmetlenül toporgott ide-oda . A róka viszont elégedet vigyorral leült. Itt a nagy alkalom két legyet egy csapásra gondolta majd megszólalt: figyelj farkas mennél e te a kerülő utón, olyanon ahol tudod idegenek és ellenszenvesek. Vagy mennél ezen a hídon ahol pár perc és eléred a célod?

A farkasnak már csorgót a nyála de azért válaszolt: Há jó hogy má nem de egyedül át nem megyek, jöjjön velem a nyúl is. Fejezte be a mondatot majd meg nyalta a száját.

Hát persze hogy veled megy nem igaz? Ti ketten menjetek csak de, nem hiszem, hogy hármunkat egyszerre nem elbírna a híd, menjetek előre én majd utánatok, megyek.

 

 

Biztos biztonságos ez kérdezte? Még mindig kérkedve a nyúl.

Na jó figyelj te nyúl nincs ere időnk. Ha kerülünk el késünk érted? Menj már! A róka ezt egy kicsit ingerültebben mondta, mint kellet volna. de már nagyon elege volt a két társa idegesítő rigolyáiból . Végre elindultak a szintén fárasztó vitájuk után,hogy ki menjen előre végül a nyúl ment a farkas utána . Ő csak a megfelelő pillanatra várt hogy a fogai közt tudhassa a nyulat azóta sóvárgott utána mióta elindultak és most ép rugaszkodott volna el . Mikkor azt vette észre hogy eltűnik a nyúl a szeme elöl és a talaj a lába alól. Kétségbe esten nézet le a mélybe ahol megállíthatatlanul zuhant a híd romjaival egyűt. Felnézett és meg pillantotta a rókát, aki kaján vigyorral az arcán nézte őket. Majd megfordult és szaladni kezdet célja felé elismersés hatalom… ez zakatolt az anyában az út további részében mikkor megérkezett a céljához csak annak a látványa borzasztotta el és zökkentette ki álmodozásaiból . Ez a magyar ország erdő ? mi? A róka zavarodottan nézett körbe. Voltak ott hatalmas, és öreg fák de águk elszáradt ,vagy kegyetlen tűz áldozata lett. Némelyik elszenesedet valaha ért lángoktól. Még voltak ót ígéretes cserjék is, de azokat magasan benőtte a gaz. Teljesen visszatartva azokat a fejlődéstől. És néhány gyújtogató hiéna rohangászót körbe és mos is pusztító tüzeket indítottak el. Pedig az erdő nagy része már teljesen leéget. Csak néhány elszenesedet fa darab emlékezetett a fekete hamuban hogy valaha itt fák álltak. A róka kétségbe eseten szaladt tovább meg próbált megszólítani egy egy gyújtogató hiénát, hogy utána járjon tevékenységük mi voltjának de ők csak vihogtak és tovább mentek . Percekig kutyagolt körbe körbe de a látvány mit sem változott . Ő sosem látott e felét nem tudta mit csináljon merre menjen . Mikkor megpillantott egy ép ara szálló baglyot . Hé hé várjon várjon .kiáltott utána .

A bagoly komódosan leszállt és kritikus szemekkel méregetni kezdte a rókát . Na mond mit akarsz de gyorsan semmi kedvem ebben a hallott helyen időzni szólította gőgösen .

Hát te nem ide valósi vagy ?ugyanis volt egy felhívás hogy munkaerőt keresnek, akik segítik a rendfent tarást, és azt hogy jutalmat kapnak … a róka maga is tudta hogy ez milyen ostobán hangzik de ,muszáj volt hinnie van reménye de ő is sejtette hogy nem

Mivel a bagoly hahotázni kezdett. Rend fent tarást itt? Honnan veszed minek is jöttél ide ? hát jobban teszed, ha gyorsan elmész mielőtt rád, gyújtják bundád. Azzal felszállt és elrepült . Róka szíve sajogni kezdett társai akit kegyetlenül a halálba küldött . csak ült a poros hamuban és nem tudta mit tegyen nem gondolta azt hogy valaha is hoppon marad.


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetiallatkert.blog.hu/api/trackback/id/tr181563276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása