Nemzeti Állatkert - Kortárs fabulák

Kortárs fabulák a Literán.

 

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök – Litera - az irodalmi portál

Kapcsolat:

nemzetiallatkert@gmail.com

litera@litera.hu

Friss topikok

2009.11.12. 11:50 nemzeti állatkert

Bányai Tamás: A tigris és a sakál

Címkék: 2009 bányai tamás

Együtt cseperedtek fel, a tigris meg a sakál, s kölyökkoruk felhőtlen gondtalanságban telt. A maguk módján mindkettőről gondoskodtak a szülei. Ez a maguk módján hosszú ideig nem éreztette hatását. Kölyökállatoknak kisebb gondjuk is nagyobb, mint szüleik esetleges nehézségei fölött elmélkedni. Idejüket kitölti a játék, s emellett nem férnek el az élet komoly dolgai. Ebben a zsenge életkorban a tigrisnek sem jutott eszébe átharapni az őzike torkát és a sakál sem törődött azzal, hogy szülei által odavetett döghúst zabál. Volt mit enni, mindegy miként került terítékre a falat.

Ámde az idő múltával sok minden megváltozik, miként a tigris és a sakál kapcsolata sem maradhatott meg addigi állapotában. A tigrist a legjobb iskolákba járatták szülei, amelyekben megtanították a vadászat minden fortélyára. Kiváló tornatanárok felügyelete mellett fejleszthette gyorsaságát, rugalmasságát; földrajzórán fejébe verték, hol találhatók az erdő védtelenebb állatai. Szülei megismertették vele a különbséget a szárnyasok meg az őzgida húsa között. A szárnyast hagyjuk a rókának, mondogatta a tigrispapa, az igazi ínyencség, ami méltó a mi fajtánkhoz, az a szarvasborjú püspökfalatja.

Ezzel szemben a sakállal nemigen törődtek szülei. Ha szóba került a taníttatása, csak legyintettek. Ugyan, minek az? Ennivaló döghús úton útfélen akad, még a farkas is csak akkor falja fel áldozatát, miután végzett vele, s neki még azért is meg kell küzdeni, mert még a bárány sem adja olcsón az életét. Egyedül meg nem is tudja elfogyasztani az egészet. Neked, fiam, hangoztatta gyakran a jólelkű sakálmama, mindig fog jutni eledel.

Egyéb körülmények mellett az eltérő szülői felfogás is más útra terelte a tigris és a sakál életét. A tigris jómódban élt, pazar barlangot szerzett magának, s mindig a legfinomabb csemegékkel látta el családját. A sakál másoktól odahagyott koncon tengődött, de elégedetlenkedni csak akkor kezdett, amikor már az is ritkán jutott neki. A kölyökkori barátság okán felkereste a tigrist. Kapott is tőle egy félig lerágott zergecombot meg egy figyelmeztetést.

- Tudod – mondta neki a tigris -, a mai világban mindenki jóval óvatosabb, ezért aztán a ragadozóknak is keményebben meg kell küzdeni a betevő falatért, amire, ha megszerezték, jobban vigyáznak mint eddig, nem osztogathatják fűnek-fának.

A sakál megértette a célzást és szomorúan felsóhajtott:

- De jó volna, ha most is ugyanolyan egyenlők lennénk, mint kölyökkorunkban voltunk!

A tigris dölyfösen replikázott.

- Akkor sem voltunk egyenlőek, ezt csak te képzelted úgy.

Telt az idő, s egyszercsak a tigrisre is kezdett rájárni a rúd. Előbb csapdába esett, s amikor kínkeservesen végre kiszabadította magát, vadászok lőtték meg. Nem halt bele, de két lábára is lesántult. Kölykei kinevették, háta mögött csúfolták. Párja még egy ideig tűrte maga mellett, ám nemsokára talált magának egy életerős hímtigrist. Nyomorodott társát a barlangból is kitúrta.

A tigrisre nehéz napok virradtak. Hiába igyekezett, sánta lábaival még a lajhárt sem tudta utolérni. Hamarosan megtanulta azt is, mi az az éhség. És egy szép napon ott találta magát a sakál mellett, döghús után szimatolva.

A sakál gyászos hangulatban fogadta a lecsúszott tigrist, azt azonban nem tudta megállni, hogy oda ne vesse neki:

- Látod, komám, most végre megint egyenlőek vagyunk.
- Ahogy mindig szeretted volna – mondta a tigris. – Nem is örülsz neki?

A sakál hosszas gondolkodás után felelt.

- Nem igazán. Ha valóban örülnék, még azt hinnéd kárörvendő vagyok. De nem. Inkább a szívem fáj, amiért mindig csak a nyomorúságban válnak egyenlővé az állatok. Amint valamelyiknek jobban megy a dolga, rögtön különbnek érzi magát a másiknál.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetiallatkert.blog.hu/api/trackback/id/tr211519886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.