Nemzeti Állatkert - Kortárs fabulák

Kortárs fabulák a Literán.

 

A LITERA SZERZŐI

IMPRESSZUM

Nagy Gabriella és Szekeres Dóra projektfelelősök – Litera - az irodalmi portál

Kapcsolat:

nemzetiallatkert@gmail.com

litera@litera.hu

Friss topikok

2009.11.17. 15:56 nemzeti állatkert

Felkai Ádám: Self-made nyest

Címkék: 2009 felkai ádám

Két nyestlány felkerekedett, mert nagynéha mulatságukra szolgált bizonyos zenés-táncos szórakozás, melyet a Diszkóban szoktak volt megejteni.

A pályaudvarról kilépve fénylő nonstopok, és a barátságosan mosolygó sárga hernyó: Négyeshatos fogadta őket. (Meg pár homlesz is sündörgött arra.)

A Diszkó kapuja előtt tagbaszakadt gorillák tessékelték befelé a népeket, miután azok megváltották a vámot, de csak az urak pénzzel teli szütyőjén esett ily csorba, a hölgyek számára frí vala az entri.

Beállt a sorba a két nyestlány, és csalódottan állapították meg, hogy külsejük az itteni forgatagban, mely joggal nevezhető nagyvárosinak, már nem számít oly párját ritkítónak, mint a kis kerek erdőben.

Pedig ők mindent megtettek. Hasig érő, vörös műbőrkabátot vásároltak, hozzá fekete topot a Filléres Flanc nevű diszkont ruhákkal foglalkozó kereskedelmi egységben, illetve szoknyácskát is, amit a köznép olyannyira trágár, bár a lényeget kétségkívül megragadó jelzővel látott el, hogy annak idekanyarintásáról én most a nyájas olvasó kényes ízlésére való tekintettel örömest lemondok.

Öltözékük nem lehetett azonban teljes, míg arcuk egynémely bájait kozmetikumokkal ki nem emelték, de hát ebben is szerencséjük volt, mert a tág nyest családban bizony több Avon ügynök is akadt.

Büszkén állapították meg egymásról a tükör előtt, hogy ők immár kikenve-kifenve készen állnak, mint a kelta harcosok midőn háborúba vonultak.

Ám most épp ez a büszkeség párolgott el: merthát akadt itt műbőr, nem csak vörös, de fehér, meg lila, meg oly színek is, hogy azokról az ember nem is hinné, hogy léteznek. Meg voltak trágár jelzős szoknyácskák, és Avon termékekből oly sok, hogy az angol király palotájának minden egyes négyzetcentijére jutna belőle, ha valaki rákenné.

Borongós kedvükben találta hát őket az első néhány Diszkóban töltött óra, még a szkrúdrájverek sem enyhíthettek a két nyestlány szomorán.

Körülöttük zsibongott az élet, bömbölt a lágy muzsikaszó. Volt verekedés is, meg egy be nem fejezett késelés, de ezek alig-alig csaltak némi izgalmat a két nyestlány éjszakájába.

Már azon voltak, hogy uccu neki, hazamennek a kis kerek erdőbe, mikor valami olyan történt, amire legmerészebb álmaikban sem számítottak: megjelent Tévémaci. Csoda volt ez a javából!

Odalépett Tévémaci a buta nyestlányhoz:

― Leveszed a melltartód a kisfurgonomban, miközben a stáb lefilmez?

― Hát persze ― válaszolta a buta nyestlány, és teljesítette is Tévémaci kérését, cserébe kapott egy pólót, azt is pillepalackokból méjdelték in Csájna.

Ezután a Tévémaci az okos nyestlányhoz lépett:

― Leveszed a melltartód a kisfurgonomban, miközben a stáb lefilmez?

― Nem ― így az okos nyestlány.

Mindenki ledöbbent, Tévémaci is, a stáb is, és a buta nyestlány főleg.

― De leszek a barátnőd ― folytatta az okos nyestlány.

― Most? ― kérdezte Tévémaci.

― Most ― mondta fondorlatosan az okos nyestlány, és állta is a szavát, mert a meki parkolójában azon nyomban Tévémaci barátnője lett.

Eltelt az este, és a két nyestlány hazatért.

Várta-várta az okos nyestlány a Tévémaci hívását (céges számlára persze), de hiába.

― Nohát, ejnye! ― így az okos nyestlány, akiről most már elárulhatom, hogy az iménti fejleményen nem is lepődött meg annyira, hanem fogta magát, és meg sem állt a tévéig, ahol a Tévémaci fontos medvének számított.

Ott az okos nyestlány botrányt csinált úgymond: repkedtek a hogynemúgyvanazok, meg még egyéb kifejezések is, melyek korántsem ildomosak. Az okos nyestlány végül azzal zárta kirohanását, hogy akkor ő most „kitálal” Macinénak, és ettől biz rángani kezdett a Tévémaci szeme pillája.

Így lehet, hogy az okos nyestlány tévés állást kapott, szolgálati autót, és újépítésű lakást, míg a buta nyestlány a Filléres Flancban lett eladó.

 

Tanulság: Az alkalmat nem mindig abban a formájában kell megragadni, ahogy az először elébünk tárul.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetiallatkert.blog.hu/api/trackback/id/tr291532054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.