Tavak, folyók közelében,
Vízparton, vagy benn a vízben,
Hangos bőgéstől zeng a lég,
Ijedten repül el a légy.
Él itt egy állat, kétéltű,
Rettenet a hangja. Szörnyű.
Csillagok, ha felragyognak,
Az állatok megszólalnak.
Bár társai közt hatalmas,
Tenyérnyi az egész állat.
Hangja mégis messze hallik,
Olyan nagy erővel hangzik.
Kétéltűek nemzetsége,
Ökörbékák népessége
Karattyolva összejöttek,
A tóparton lecsücsültek.
Olajszín és vörösbarna,
Foltos ruhák sokadalma.
Mért gyűlt össze ennyi béka?
Tán divatbemutatóra?
Eszükbe sem jutna soha.
Más e békák hiúsága.
Ki tud több rovart elkapni?
Vagy még nagyobbra dagadni?
Nem. Ez sem gyűlésük tárgya.
Más e békáknak témája.
Azért jöttek ide mára,
Mert főbéka így kívánta.
Jön is már a békavezér.
Szemén csillan az éji fény.
Még egy hatalmasat ugrik,
Majd mély hangon kiáltozik.
Tisztelt ökörbékák népe!
Azért jöttünk itt most össze,
Mert már elegem van abból,
Hogy a béka csak kuruttyol!
Minden társunk magányosan
Eszik, iszik, ül, vagy rohan.
Itt megállt és körülnézett.
Békák népe, egyetértesz?
Felhangzik a békakórus:
Ha békák népe morózus,
Brek, brek, brekeke, brekeke,
Bíz egyhangúság élete.
A vezér most nagyot kiált:
Megtaláltam a megoldást!
Rendezünk nektek atléták,
Ökörbéka olimpiát!
Kitört a nagy ováció!
Minden béka szája nagy ó.
Brekeg, kvartyog, kuruttyolgat.
Örömükben táncot ropnak.
Büszkén járja békavezér.
Lám! Bölcsessége sokat ér!
Elégedett már a sereg,
Róluk a bánat lepereg.
Fontos dolgát elvégezte,
Mehet most már féreg lesre.
Vízben úszik már mindahány,
Nagy vadászatra indulván.
Mikor lesz az olimpia?
Azt nem tudja senki fia!
Ökörbékák nemzetsége
A gyűlést is elfeledte.
Ne végy róluk példát soha,
Ne hallgass a szóvirágra!
Ha igazat szól, nem butít,
A vezér tesz, nem csak ámít!
Győződj meg az igazáról,
Valódi, jó szándékáról!
S akkor tegyél! Ne csak hallgass!
Szép élmény lesz majd jutalmad.